II. Rsz
2006.07.05. 22:39
Olvasd el!
-Bill maghoz trt! Bill letben van! – bredtl fel Tom rmteli kiablsra, aki boldogan lelt t. Te fl sem tudtad fogni mit mond.
-Tessk??? – hitetlenkedtl.
-Bill maghoz trt! Az orvosok mg egyszer megprbltl jraleszteni s maghoz trt! - -sugrzott Tom arca, s maghoz lelt. – Gyorsan ltzz fel s menjnk a krhzba!
-Rendben – mondtad s az arcod csak gy virult a boldogsgtl s csillogott az rmknnyektl. Felltztl s ki mentl a hzbl az eltte vrakoz Tomhoz.
-Gyere induljunk! – mondta Tom s beltetek egy, a hz eltt ll kocsiba. Mikor odartetek mindketten kiugrottatok a kocsibl s rohantatok a recepcira. Ott a ports megmondta melyik szobban talljtok. Felmentetek lifttel a 3.-ra s megkeresttek az 55-s szobt. Mg egyszer boldogan egymsra nztetek majd benyitottatok. Gerorg s Gustav bent voltak s ppen eltakartk Billt. Majd mikor htranztek s meglttak elkszntek tle s kimentek boldogan mosolyogva.
-Te maradj egy kicsit itt, bjj el s lepjk meg! – mosolygott Tom. Te elbjtl. Tom odament hozz s boldogan dvzltk egymst. Beszlgettek egy kicsit, majd Tom azzal az rggyel, hogy dolga van kiment. De Georggal s Gustavval egytt az ajtbl nztk a trtnteket. Bementl a szobba. Bill hallotta hogy jn valaki s odanzett. Mikor megltott tged felcsillantak a szemei s boldog mosolyra hzdott a szja. Letrdeltl az gya mell s megfogtad a kezt.
-Bill… - mondtad elrzkenylten – Mr azt hittem sosem ltlak tbb! – zokogtad.
-Kicsim! n is ettl fltem… De itt vagyok! s sosem hagylak el! – szortotta meg a kezed – grem! – mosolyodott el.
-Bill! n sem tged! –nztl a szembe, mely ugyan nagy megviseltsget tkrztt, de csillogott a boldogsgtl. A kezvel egy kicsit megemelte az llad s kzelebb hzott maghoz, majd lgyan megcskolt. Te viszonoztad ezt, majd vatosan meglelted. Majd mivel az orvosok ki akartk vizsglni ki kellett menned. Mg egy lgy cskot adtatok egymsnak, majd kimentl s az orvosok elkezdtk a vizsglst. Leltl Tom, Gustav s Georg mell a vrteremben. Mindenki csak gy sugrzott a boldogsgtl. Tom megsimogatta a vllad s boldogan rd mosolygott. Te is visszamosolyogtl egyszeren nem tudtad hov tenni a boldogsgodat. Kb. fl ra mlva kijttek az orvosok.
-nk bizonyra Kaulitz rhoz tartoznak – mondta az egyik orvos.
-Igen mi vagyunk azok – mondta Tom.
-Nos, Mr. Kaulitznl furcsa mdon risi vltozsok mennek vgbe. Az llapota rohamosan javul. Nem tudtuk megllaptani az okt, de mindenesetre mostmr biztos: hamarosan fel fog plni. Ha a javuls gy folytatdik egy hten bell kiengedhetjk a krhzbl. Most elaludt, ha lehet ne zavarjk – mondta majd elment. Mindannyitok boldogan ugrott fel.
|